Mit tegyen, ha munkabaleset történik?

1,  Elsősegélynyújtás
2,  Helyszín biztosítása
3,  Baleset-e?
4,  Munkabaleset-e?
5,  Súlyos?
6,  Munkaképtelenséget okozott?
7,  Munkaképtelenséggel járó munkabaleset
8,  Ki vizsgálja ki?
9,  Kártérítés
10,További teendők
11,Üzemi baleset

1. Elsősegélynyújtás

Az első és legfontosabb feladat természetesen az elsősegélynyújtás, az orvos, vagy mentő hívása. Természetesen ehhez rendelkezésre kell, hogy álljanak az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételei, tehát ha eddig nem volt, most szerezzen be egy elsősegélydobozt (ha van elsősegélyfelszerelés, ellenőrizze, hogy a szavatossága nem járt-e le. Ha lejárt, a gyógyszertárban is fel tudják tölteni).

Ezenkívül egy kolléga vegyen részt egy elsősegélynyújtó felkészítésen. Ezt vagy az Ön foglalkozás-egészségügyi orvosa szervezi meg, vagy mi is szoktunk ilyeneket szervezni, a kolléga azon is részt vehet. (erről bővebben itt olvashat).

Az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeinek rendelkezésre állását egyébként az OMMF ellenőrzi is, itt egy határozat példaként.
Ha felmerül a gyanú, hogy a sérült alkoholt fogyasztott, célszerű az ittaságvizsgálat elvégzése. (ez az Ön érdeke!)

Az elsősegélynyújtó képzésnek - nem csak az a célja, hogy egy munkavédelmi ellenőrzés során ne kapjon bírságot, amiért nincs képzett elsősegélynyújtó a cégnél, hanem ennél sokkal fontosabb célja van: az Ön biztonsága.

A tanfolyam anyaga nem csak az, hogy mit tegyünk, ha a kollegánk elvágta, levágta, megégette, vagy ha úgy néz ki, hogy eltört. Az egyik fő célja az, hogy ha egy kollégája vagy éppen Ön rosszul lesz - vezetőknél a stresszes életmód miatt ez akár infarktust is jelenthet! -, kell, hogy legyen valaki, aki azonnali segítséget nyújt és fenntartja a keringést - és életben tartja (agykárosodás nélkül) - addig, amíg a mentő megérkezik.

Egy elsősegélynyújtó oktatást végzett személy nemcsak a vágások bekötözése miatt szükséges, az Ön és kollégái életét is megmentheti egy hasonló esetben. Ez sokkal fontosabb a munkavédelmi bírság megelőzésénél.

2. Helyszín biztosítása

Gondoskodjon arról, hogy a baleset helyszíne változatlan maradjon, ez ahhoz szükséges, hogy meg lehessen állapítani a baleset okait. Súlyos balesetnél ez különösen fontos!

3. Baleset-e?

Döntse el, hogy ami történt, az baleset-e egyáltalán.
A baleset fogalma munkavédelmi szempontból:

"Mvt. 87. § 1/A. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz."

Ez a fogalmat így kell értelmezni:

Egyszeri hatás: ha ismétlődő hatások összegződnek (mint pl. a zajterhelésnél), az általában nem baleset, hanem foglalkozási megbetegedés.
Külső hatás: ha a balesetet nem külső hatás, hanem a sérült betegsége okozza, az nem baleset, még ha ez külső sérülést is okoz (pl. rosszullét miatt elesik).
Sérült akaratától függetlenül: az öncsonkítás, öngyilkosság nem ilyen, de ha valaki megveri a munkahelyen, az már (munka)baleset.
Sérülés, mérgezés, egészségkárosodás, halál okozása: ha nem történik meg, akkor nem balestről, hanem veszélyeztetésről beszélünk, amit bizonyos esetekben szintén ki kell vizsgálni azért, hogy megelőzzük a következő balesetet.

4. Munkabaleset-e?

Ha baleset, akkor el kell dönteni, hogy Ön munkabalesetnek tekinti-e?

Munkabaleset fogalma:

"Mvt. 87. § 3 Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt."

Tehát ha munkahelyen, vagy munkavégzés közben történt, akkor biztosan munkabaleset!

Ha baleset a sérült ittassága, szabálytalan munkavégzése, fusizása, munkahelyi verekedés stb. okozta, akkor is munkabaleset!

Ha a balesetet nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet (halálos baleset esetén hozzátartozóját) értesíteni kell.

"Mvt. 68. § (1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíciós eset bejelentésének elmulasztását sérelmezi, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat."

A munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni.

5. Súlyos?

Ha munkabaleset, el kell dönteni, hogy súlyosnak minősül-e vagy sem.
Ennek azért van jelenősége, mert a súlyos munkabalesetet telefonon, faxon vagy személyesen azonnal be kell jelentenie a rendelkezésére álló adatok közlésével az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség baleset helyszíne szerint illetékes területi felügyelőségének, akik azonnal kijönnek kivizsgálni. Ezenkívül a súlyos balesetet Önnek munkavédelmi szakemberrel kell ki vizsgáltatnia és ő is jobb, ha minél előbb értesül.

Súlyos munkabaleset fogalma:

a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását
b) valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta
c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését
(továbbá ennél súlyosabb esetek);
e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

6. Munkaképtelenséget okozott?

Ha nem súlyos a munkabaleset, akkor a további teendőket először is az határozza meg, hogy okozott-e egyáltalán munkaképtelenséget, vagy sem. Ha a baleset nem okozott munkaképtelenséget, akkor bejelenteni nem kell, de a körülményeit akkor is tisztázni kell és az eredményét nyilvántartásba kell venni.

A baleset körülményeit a baleseti naplóba rögzítse és a baleseti nyilvántartásba is vezesse be. Ha nem történt az adott évben baleset, a baleseti nyilvántartást az év végével akkor is le kell zárni "munkabaleset nem történt" megjegyzéssel. (A munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni, ezért az utóbbi 3 évre készítse el a balesetei nyilvántartásokat)

A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén összesítve és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél (telephelyen) külön-külön vezetni kell.

7. Munkaképtelenséggel járó munkabaleset

Az ilyen balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A vizsgálat megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni (pl. tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel), hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A jegyzőkönyvet következő hónap 8-ig kell az OMMF területileg illetékes felügyelőségének elküldeni.

A munkabaleseti jegyzőkönyv formája 2010. január 1-je után változni fog, az új munkabaleseti jegyzőkönyvet az OMMF honlapján találja meg.

Ha 1-3 nap munkaképtelenséggel jár a munkabaleset, akkor a munkabaleseti jegyzőkönyvet csak a sérültnek és a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek) kell elküldeni.
Ha 3 napon túli munkaképtelenséget vagy halált okoz, akkor ezenkívül az OMMF területileg illetékes felügyelőségének is el kell küldeni (valamint a halál esetén a sérült közvetlen hozzátartozójának).

8. Ki vizsgálja ki?

A munkaképtelenséget nem okozó baleset Ön is kivizsgálhatja és dokumentálhatja. Ha Önnél van munkavédelmis, természetesen jobb, ha rábízza, de ha nincs, ezért nem érdemes külön munkavédelmi szakembert hívni. Itt komolyabb orvosi ellátásra sincs szükség, nem kell félni az OEP megtérítési kötelezettségétől sem.

A munkaképtelenséggel járó baleset kivizsgálása is csak akkor munkavédelmi szaktevékenység, ha súlyos a baleset, vagy kettőnél több embert érintett.

Én mégsem javaslom, hogy a munkaképtelenséggel járó balesetet Ön vizsgálja ki, ha nincs meg a kellő felkészültsége, az alábbiak miatt:

A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltése egyrészt viszonylag bonyolult, a különböző tényezőket helyesen besorolni nem egyszerű feladat, ezért időigényes lehet.
Ha rosszul tölti ki a jegyzőkönyvet, nemcsak a munkavédelmi bírságot kockáztatja, hanem az OEP még a sérült táppénzét és az orvosi ellátás költségeit is a céggel fizettetheti ki, ha vétkesnek találja.

9. Kártérítés

Ha a dolgozó a munkaviszonyával összefüggésben balesetet szenvedett, akkor az emiatt keletkezett kárát a munkáltatójának meg kell térítenie. A kár lehet a

személyt érő sérülésekből eredő kár (például keresetkiesés, keresőképtelenség, stb.)
a személyt érő sérülések elhárításával, azok káros hatásainak helyrehozásával kapcsolatos károk, költségek
egyéb vagyoni károk
nem vagyoni (tipikusan a személyhez fűződő jogokkal kapcsolatos) kár.
A baleset után figyelmeztetni kell a dolgozót arra, hogy az ezzel kapcsolatos kárigényét jelentse be. A kárigény az ettől számított 6 hónap alatt évül el, de ha nem hívják fel a dolgozót a kárigény bejelentésére, akkor 3 év lesz az elévülés, ezért a baleset után (persze nem rögtön) a "felhívás kárigény bejelentésére" nyomtatvány egy példányát adja át a dolgozónak, egy példányát pedig a dolgozó által aláírva irattározni kell.

Ha a dolgozó bejelenti a kárigényét, akkor döntse el, hogy el tudják-e így fogadni, vagy a sérülttel meg tudnak-e egyezni egy mindkét fél számára elfogadható kártérítésben.

Ha nem sikerül megegyezni, el kell utasítani a dolgozó kárigényét, vagy egyoldalúan ajánljon fel egy Ön szerint megfelelő kártérítést. Ezt vagy elfogadja a dolgozó, vagy a munkaügyi bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

10. További teendők

A baleset tanulságainak ismeretében célszerű rendkívüli munkavédelmi oktatást tartani, ahol a hasonló balesetek elkerülésnek módjait átismétlik.

Ha a munkahely, az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a technológia rendeltetésszerű alkalmazása során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, akkor ezeket soron kívül ellenőrizni kell. (veszélyes gép esetén ez munkabiztonsági szaktevékenység).

Mivel a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről készült jegyzőkönyvet az OMMF területileg illetékes felügyelőségének is el kell küldeni, rögtön a látóterükbe is kerül és jelentősen megnő az esélye egy munkavédelmi hatósági ellenőrzésnek.

Ha vannak munkavédelmi hiányosságok, hiányoznak dokumentációk, (kockázatértékelés, védőeszközök meghatározása, oktatás, stb.) azonnal pótolja őket, mert az ellenőrzésnél még ezek miatt is kap munkavédelmi bírságot.

11. Üzemi baleset

Ez a kakukktojás, ugyanis az üzemi baleset nem munkavédelmi fogalom, de sajnos sokszor összekeverik.
Az üzemi baleset fogalmát a 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól határozza meg.

Egyaránt munkabaleset és üzemi baleset az a baleset, amely a dolgozót a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben (pl. az ügyfélhez utazás), vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

Üzemi baleset, de nem munkabaleset az a baleset, amely a dolgozót munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt, mert akkor munkabaleset is.

Nem üzemi baleset, de munkabaleset az a baleset, amely

kizárólag a sérült ittassága miatt, (de ha a munkáltató nem tett meg minden óvintézkedést az ittas munkavégzés megakadályozására, akkor a baleset üzeminek minősül és a munkaadó felelőssége megállapítható), vagy
munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során történt. Ha valaki a rendet akarja helyreállítani és eközben sérül meg, az már üzemi baleset.
Nem üzemi baleset és nem is munkabaleset az a baleset, amely a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.